A GALÉRIA • THE GALLERY

DIRICZI CSENGE – SENSE|S 2021

Az embernek akárcsak térre, úgy természetéből adódóan társas érintkezésre is kétségkívül szüksége van, azonban a kezdeti távolságtartástól eljutni a teljes közelengedés állapotáig egy igen hosszú és bonyolult folyamat. Mindezt többek közt nehezíti az is, hogy napjainkban az egyének egyre távolabb kerülnek egymástól mind fizikálisan, mind érzelmileg, amely hosszútávon a kapcsolatok elértéktelenedésének lehetőségét vetíti előre. Célom éppen ezért egy olyan konceptuális ékszerkollekció megalkotása volt, amely a narratív design eszközeinek segítségével mutatja be a közelkerülés állomásait a párkapcsolatokban, egészen az észleléstől, a szenvedély- és társszerelmen keresztül, a kiteljesedett kapcsolatok kialakulásáig.  A SENSE|s nevet viselő sorozatban a kapcsolódás szakaszait az érzékszerveket helyezve a fókuszba, pillanatszerűen megfagyasztott, különböző szintű intimitást kifejező mozdulatok segítségével szemléltetem, annak érdekében, hogy a közelkerülés folyamatát érintő élményeket külső, valamint belső megélés szempontjából is megjeleníthessem.

HARSÁNY PATRÍCIA - RE_OBJECT

A Re_Object c. diplomamunka egy narratív és konceptuális ékszer sorozat. A projekt során olyan tárgysorozat valósult meg, amely alternatív anyaghasználattal és ehhez kapcsolódó technikával reagál az ékszer jelentésére és határterületeire. Az elkészült tárgysorozat személyes hangú megközelítéssel dolgozza fel a tárgyi elemek kontextusváltását. A szakdolgozatomban a reinterpretáció, tehát az újraértelmezés fogalmát jártam körül. A diplomamunkám az újraértelmezés lehetőségein keresztül, az egykori tárgyak lehetséges új formáit mutatja be, A különböző hétköznapi tárgyak felhasználásán keresztül, a funkcióváltás, és kontextusváltás történik meg tárgyaim elkészítése során.
Munkáim az ékszertervezésre és annak határterületeire vonatkoznak. A tárgyak bár eredetileg különböző funkcionális tárgyak voltak, mégis a munkáimban az ékszer fogalmi területébe igyekeztem bevonni őket. A tárgyak és a test együttes viszonyát igyekeztem ezeknek méreteivel egymáshoz viszonyuló arányaival, és a testhez való kapcsolódás formáival, rögzítési lehetőségeivel megmutatni. Bár a tárgyak elemei eredetileg egy nagyobb tárgyi egység részét képezték, munkám során az elemek új kapcsolódási lehetőségeket mutattak fel számomra. A diploma sorozat tárgyai bár több művészeti és design fogalom hatósugarában értelmezhetőek, mégis a felhasznált technika - rögzítésük, kapcsolódási rendjük kialakítása - az ékszertervezés design centrikus megközelítésén alapul. Az arte powera, az obejct truve, process based design, a kritikai és narratív design együttes használata jelenik meg az ékszer sorozatom értelmezésében. Felállítottam egy egyszerű képletet, melyet igyekeztem az elmúlt félév, a diplomamunkám elkészítése alatt, mint fő szempontrendszert a szemem előtt tartani. A reinterpretáció szakdolgozati fogalmát igyekeztem hozzáadni a tárgyaimhoz és az így létrejött tárgyegyüttest Re_Objectnek neveztem el.

RÉMIÁS SZILVIA - BODY LIGHT

Diplomamunkám egyik kitűzött célja, megmutatni a konkrét működési szerkezetet és ennek sajátos struktúráját és esztétikáját ékszer szerepbe emelni. Egy elektronikai szerkezet ékszerbe ültetése nem egyszerű feladat. LED-ek vezetékek, elemek, akkumulátorok nem képviselik az alapvetően elfogadott, esztétikusnak ítélt ékszerminőséget. Az ékszer itt maga az áramkör. Célom egy olyan szerkezetű ékszer, amely az áramkört formájával és felépítésével zárja, nem tartalmaz plusz fölösleges rátétet, burkolatot, viszont formájában megoldja az energia (elem, akkumulátor), ékszerbe foglalását, és magában hordozza a testre való pozícionálás módját. Az ékszertesteket elemelem a testtől, a fényforrást befele fordítom, ezáltal az emberi test bizonyos pontjait emelem ki, helyezem „reflektorfénybe”. Fényvizuális vizsgálódásaim során a fény emberi testre komponálásával foglalkozom, kiemelem a sötétségből az emberi test bizonyos részeit, felületeit ezzel egy különös játékot létrehozva a testtel. Számomra izgalmas, hogy maga az ékszer is dominás képet alkot a jelenségben. Ugyanis a testre vetülő fényudvar által a fényt adó ékszerszerkezet sziluettje is része a képi hatásnak. És hogy mit üzen ez a látvány a nézőnek? Hogy nem is az ékszer a lényeg, hanem az, aki mögötte van. Így tehát az ékszer aprólékosan kialakított tárgyi megvalósulásának valódi célja - paradox módon – a test alapvető szépségének kihangsúlyozása, a test kontúrjainak és formáinak kiemelése a fény erejével.

UJVÁRI-ZSIGA LUCA I MEETING POINT

Az emlékezés körei / Circles of memories
Mestermunkámban az öröklődéssel mint fenntarthatósági potenciállal foglalkoztam.
A fenntarthatóság, mint eszmény, mint újszerű fogalom átélhetetlen egy átlagember számára. Inkább érződik feladatnak, mint lehetőségnek. Úgy éreztem, a leginkább akkor lehetne átélhetőbbé tenni a fenntarthatóság fontosságát, ha azt hangsúlyozom ki, mi múlik rajta. Közös értékeink megmentését, fenntartását szerettem volna kihangsúlyozni a tervezéssel, ezért fordultam a családi ékszerek felé.
Az általam tervezett tárgy az egymást követő tulajdonosok boldogságának helyszíneit őrzi, adja át. Ezáltal a tárgy arra ösztönöz, hogy az utódok felkereshessék ezeket a helyeket, kapcsolódhassanak hozzá, felelősséget érezhessenek iránta. Az ékszer fenntartható viselkedésre ösztönöz, értékeink, környezetünk megóvásán keresztül. A húsz darabosra tervezett brosskollekció lehetőséget teremt a generációk között történő kommunikációra.

Boncz Luca
Számomra az iparművészet rendkívül fontos, hosszútávon is ebben képzelem el magam alkotóként. A munkáim során szeretek az egészfolyamatban részt venni és amit csak lehet azt saját magam elkészíteni. Mivel szinte mindent sajátkezűleg készítek, ezért a tárgyaim sosem lesznek tökéletesek, de az így létre jött hibák hozzátesznek az elkészült munkához. Szívesen kísérletezem a különböző anyagokkal, stílusokkal, és a hatásokkal. Fontos számomra az esztétika, de nem csupán szép tárgyakat szeretnék készíteni, azt szeretem, ha a tárgyak, amiket készítek feldolgoznak egy témát, elmesélnek egy történetet, ezzel törekszem arra, hogy értéket közvetítsek. Az iparművészet segít abban, hogy kapcsolódjunk egymáshoz. Hiszek abban, hogy ha valami olyasmit mutatok másoknak amire rácsodálkozhatnak az képes hidat építeni közötünk. Amikor valakinek születik egy gondolata a munkámmal kapcsolatban, az már elindíthat valamilyen kommunikációt, és ezzel már az adott személy is a része lesz a folyamatnak.

A diplomamunkám címe: A nyomás bennem… ez a munka nem csak az egyetemi éveim befejezése, de egy öngyógyító folyamat része is. Nehezebben fejezem ki magam szavakban így szerettem volna tárgyakban elmesélni, láthatóvá tenni azokat az érzelmeket, amik sokszor nyomasztottak. Sok ember küzd azokkal a problémákkal, amikkel én is. A diplomamunkám gesztus tárgyakból áll, amiket azért hoztam létre mert segíteni akartam magamnak a tovább lepésben, viszont azt vettem észre, hogy mások is kapcsolódnak hozzá a saját történeteiken keresztül. A munkáimmal szeretném felhíni az emberek figyelmét arra, hogy mennyire fontos nyitottabban beszélni a nyomasztó érzelmeinkről esetleges traumáinkról azért, hogy tovább tudjunk lépni.

For me, applied art is very important, and I see myself as a creator in the long term. I like to be involved in the whole process and make whatever I can myself. Since I make almost everything with my own hands, my objects will never be perfect, but the mistakes that are created will add to the finished work. I like to experiment with different materials, styles, and effects. Aesthetics are important to me, but I don't just want to make beautiful objects, I like the objects I make to explore a theme, to tell a story, to convey value. Craft helps us to connect with each other. I believe that showing others something they can look at can build a bridge between us. When someone has an idea about my work, it can start a communication and that person becomes part of the process.
The title of my diploma thesis is The Pressure Within... this work is not only the culmination of my undergraduate years, but also part of a self-healing process. I find it difficult to express myself in words, so I wanted to express in objects, to make visible the emotions that have often oppressed me. Many people struggle with the same problems I do. My diploma thesis consists of gesture objects, which I created because I wanted to help myself to keep going, but I found that others could relate to it through their own stories. Through my work, I want to make people aware of the importance of talking more openly about our overwhelming emotions and traumas in order to move on.

Csiszár Kata
Már az egyetemi tanulmányaim alatt világossá vált, hogy alkotás során fontos számomra nem csak az esztétika, hanem hogy az elkészült tárgy céllal rendelkezzen, hatással legyen az emberekre vagy akár segítséget is nyújtson. Munkáim során törekszem a funkcionalitásra, a minőségre és a letisztult dizájnra. Későbbiekben is ezen elvek alapján szeretnék kivitelezni.

Diplomamunkám egyes szorongás vezérelt cselekedetek, szokások egészséges alternatíváját kinálja az érintetteknek, segítséget nyújt a mindennapi stressz és szorongás leküzdésében.
Úgy gondolom, hogy a diplomamunkám által képviselt téma nagyon sok területen hasznosítható, nagyon sok benne a lehetőség. Páyámat annak a célnak szeretném szentelni, hogy mindenki találjon számára megfelelő segítséget, melyet folyamatos fejlesztéssel és más szakterületek bevonásával tervezek a jövőben végrehajtani.

During my university studies, it became clear that not only aesthetics were important to me in my work, but that the completed subject had a purpose, an impact on people or even help them. In my work, I strive for functionality, quality and sleek design. In the future, I would like to create based on these principles.

My graduation project offers a healthy alternative to certain anxiety-driven actions and habits, and helps to overcome everyday stress and anxiety. I think that the topic represented by the project can be used in a lot of areas, there are a lot of opportunities in it. I would like to dedicate my career to the goal of finding the right help for everyone, which I plan to achive in the future through continuous improvement and the involvement of other disciplines.

Égner Eleni
Mindig is nagyon szerettem alkotni. Érdekelnek a különböző hagyományok, klasszikus formák és a formabontó megoldások. Izgalmasnak találom a számítógépes tervezés adta lehetőségeket, mint például a 3D scannelést, a 3D tervezést és a nyomtatást is, a kézműves megoldások mellett. Mind a két folyamatnak megvannak a maga korlátai, ezért szeretem a különböző technológiai megoldásokat kombinálni a tárgyak készítésekor. 2021-ben végeztem a Moholy-Nagy művészeti Egyetemen, mely évre a pandémia is komoly hatással volt. Az itt kiállított kollekció a lezárások alatt készített vizsgamunkám folytatása. Az ékszereket CAD-CAM rendszerben terveztem. A 3D tervező szoftverek segítségével, akár a valóságtól elrugaszkodott, és a valóságban kivitelezhetetlen alakzatokat is létre lehet hozni. A kollekció a “Balaton Collection” hívószó kapcsán jött létre, melynek címe “Találkozzunk a parton”. Hajók, kikötők, vitorlások, azoknak vitorlái és zászlói ihlették. Szinte minden jelenség tud inspirálni: természeti jelenségek, időjárás, város, szagok, illatok, hangok, ízek, emberek...Néha nehezen találok egy tetsző utat. Arra törekedtem, hogy a fém ékszereim a kivitelezhetőség határán legyenek.
Ebben az esetben 3D nyomtató segítségével valósítom meg a tárgyakat, mely folyamat egy különleges rétegelt felületi minőséget eredményez, amit díszítő elemként használok. Szerintem egy tárgy, egy ékszer soha nincs igazán kész, nem lehet befejezni, csak abbahagyni az alkotást. Készítés közben jönnek az újabb és újabb ötletek. Jelenlegi kollekciómat is tudnám folytatni.

I’ve always loved creating. I’m interested in different traditions, classic shapes and unconventional ones. I find exciting computer aided design’s opportunities such as 3D scanning, 3D design and printing in addition to handcrafted solutions. Both processes have their limitations, so I like to combine different technological solutions during the process. I graduated from the Moholy-Nagy University of Arts in 2021, which was also seriously affected by the pandemic. The collection on this exhibition here is a continuation of my exam work which was designed during the closures. I designed the jewelry in a CAD-CAM system. With the help of 3D design software, you can create shapes that are detached from reality and impossible to create in real life. The collection was created under the slogan "Balaton Collection", entitled "Let's meet on the shore". Inspired by ships, harbors, sailboats, their sails and flags. Almost anything can inspire me, such as natural phenomena, weather, city, smells, sounds, tastes, people... Sometimes I find it difficult to find a pleasant path. I tried to keep my metal jewelry on the verge of feasibility. In this case, I created the objects using a 3D printer, this procedure creates a special layered surface that I use as a decorative element.
I believe that an object, a piece of jewelry is never really finished, can’t be finished, we can only stop. We get inspired during the creation. More and more ideas are coming as they are made. I could also continue with my current collection.

Versánszky Dalma
A művészet nekem a gyermeki én hangja. Maradhatok egy kicsit mindig, mindennap gyermek? Ez a pálya megtanít fogékonynak maradni, hogy az élet adta keretek között tudjunk, akarjunk még mindig a vonalon kívül színezni.
Én akarok - mint egy akaratos kölyök – a vonalon kívül színezni. Azt hiszem, hogy mindig nehéz eset voltam. Hangos voltam, akarom mondani vagyok. Kinyilatkoztató, olykor biztos, hogy idegesítő is. Akarok is az lenni, azt hiszem. Hiszen miért ne lehetnél ideges inkább, mint unott? Miért ne lehetnél Idegesítő inkább, mint unalmas?
Lassan egy éve, hogy befejeztem a tanulmányaimat, és elkezdtem felépíteni a saját kis világomat. Lassú folyamat ez, hogy az ember levetkőzze azt a sok mindent, amit az évek során a különböző intézményekben kapott, eltegye amit hasznosnak vél, felkutassa ahonnan indult, amivel indult, és megtalálja, hogy mi is az, amit valóban szeretne. Úgy érzem, már nagyon közel járok. Ez a kollekció viszont még a megtalálás folyamatának része.
A KÖTÉLTÁNC kollekció a hajózás hagyományait őrző csomózási technikák megismerésének a játszótere. A különböző technikák alkalmazásával láncszemre emlékeztető variációkat hoztam létre, majd ezek összekötésével, illetve 925-ös Sterling ezüst szemek kombinálásával alkottam meg a kollekcióm darabjait.

Art for me means the purity of childhood. Can I remain an every day child for a life? This career teaches you to stay sensitive being able to color beyond the line within the confinements given by life.
I want – like a headstrong kid – to color out of line. I think I was always a difficult case. I was loud, I mean I am loud. I am too outspeeking and I am sure sometimes I can be also too annoying. I want to be like that I think. Why not be annoyed, rather than bored? Why not be annoying, rather than boring?
It is almost a year since I finished my studies and I have started to build my own little world. It is a slow progress to unveil all the things you got from different institutions, realize what is useful for you, save what you believe to be useful, seek the point where and with what you started from and find what your really wanted. I feel I am really close now but this collection is part of the process of finding my way.
The collection ROPE-DANCE is a playground for naval traditions’ knotting techniques. I created chain pieces by different variations of knotting techniques and combined these with 925 sterling silver.